Hungarian Bible

Psalms 68

Psalms

Return to Index

Chapter 69

1

  Az éneklőmesternek a sósannimra; Dávidé. 


2

  Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak. 


3

  Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem. 


4

  Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet. 


5

  Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyűlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törők, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem! 


6

  Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bűneim nyilván vannak te előtted: 


7

  Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene! 


8

  Mert te éretted viselek gyalázatot, [és] borítja pironság az én orczámat. 


9

  Atyámfiai előtt idegenné lettem, és anyám fiai előtt jövevénynyé. 


10

  Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám. 


11

  Ha sírok és bőjtöléssel [gyötröm] lelkemet, az is gyalázatomra válik. 


12

  Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik. 


13

  A kapuban ülők rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek. 


14

  Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hűségeddel. 


15

  Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a feneketlen vizekből; 


16

  Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem! 


17

  Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám; 


18

  És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem! 


19

  Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem. 


20

  Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat. 


21

  A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék. 


22

  Sőt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem. 


23

  Legyen az ő asztalok előttök tőrré, és a bátorságosoknak hálóvá. 


24

  Setétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak; és az ő derekukat tedd mindenkorra roskataggá. 


25

  Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól őket. 


26

  Legyen az ő palotájok puszta, és az ő hajlékukban ne legyen lakos; 


27

  Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tőled sujtottak fájdalmát szólják meg. 


28

  Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el. 


29

  Töröltessenek ki az élők könyvéből, és az igazak közé ne irattassanak. 


30

  Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed! 


31

  Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással. 


32

  És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmű tuloknál. 


33

  Látják [ezt] majd a szenvedők és örülnek; ti Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek! 


34

  Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az ő foglyait nem veti meg. 


35

  Dicsérjék őt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban! 


36

  Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt. 


37

  És az ő szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az ő nevét. 


Psalms 70

 

 

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: